amiket néha még magamnak se ismerek be.


Minden nő kurva, kivéve az anyámat és a húgomat. Bár ebben sem vagyok biztos.

Azért Napóleon tudott valamit.



Látom, amint szakad,
Ömlik, hömpölyög az áradat.
Bár megtehetném, hogy
Visszatartom, eltérítem, szétszórom...

Sír a lelkem...



Vannak napok, amikor kevesebbre tartom magamat, mint amilyen ténylegesen vagyok...

No igen. Ilyenkor épp annyira tartom magamat, mint mások szoktak...
No nem az engem igazán ismerők. Nem, dehogy: azok, akik azt hiszik, hogy ismernek.



Az utóbbi időkben, sok mindent elfelejtek. Többek között azt is, hogy...

Na tessék. Erről beszélek.



Úgy tűnik, amint kilábal az ember a kulimászból, elvesznek az eredeti gondolatai, nem marad más, csak a mának élés. Nincs sírás, nincs gondolat.

Vajon ez most rossz? Avagy nekem nem.



100%-al kevesebb párkapcsolatom van, mint négy éve.

Részemről ennyit a politikáról.



Nézed a szemeit... megfáradt, megtört, vénséges vén, talán a világgal egyidős tekintet.
Sajnálod őt, gondolkodsz: vajon mi lenne gyógyírja fájdalmának? Mivel lophatnál életet szemeibe?
Majd lassan elfordulsz, nem bírod elviselni a rádszegeződő pillantást...
Vád, szemrehányás, fájdalom.
Nem tudsz segíteni. Otthagyod...

Vannak pillanatok, amikor nem szeretek a tükörbe nézni.



Ha visszafojtod a kikívánkozó üvöltést, akkor az máshol tör utat magának.

Legalább tudom, hogy mitől szelelek annyira... emésztés, a francokat.



Tolni a bevásárlókocsit, nagyokat pislogni és összeszorított fogakkal visszatartani a sírást.

Tömeg-hisztéria.



Könyv olvasó nélkül.
Gyémánt fény nélkül.
Dal hallgató nélkül.
Mit sem ér.

Vajon egy ember... Egy ember társ nélkül mit ér?



Soha nem fogom megérteni az embereket. Született naiv vagyok. Ezek szerint. Sokak szerint. Vajon... vajon mit kellene tennem ahhoz, hogy megértsem a barmokat?

Barommá kell hozzá válnom.
Azt hiszem inkább értetlen maradok.



Lefagy a kezem... sebaj, itt a radiátor, melengetem kicsit.

A lelkemet hogyan melegítsem fel?



A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Fizetésképtelen jelen esetben ekvivalens az életképtelennel.

Azt hiszem, hamarosan megindítom az eljárást



Mostanában szétszórt és feledékeny vagyok.
El-elhagyok dolgokat és igen nehezen találom meg őket újra.
Ha megtalálom.

Legutóbb az életkedvemet vesztettem el.



Mostanában azon gondolkodom, mi állna a síromon, feliratként.
De valahogy semmi értelmes nem jut eszembe.

Hisz, hogyan is foglaljam szavakba mindazt, ami odáig vezetett?



Éjszaka és pihentető álom. Kitűnő hangszerkészítők.

Újra vagyok húrozva.



Hány húrja van a léleknek? Mi történik, ha az összes elszakad?
Hol van, ki újrahúrozza?

Sorra pattannak el. Még bírom.
Még igen.



Csak tessék, tessék. Lélekdarabkák, jutányos áron. Vigyék, csak tessék, csak tessék.

Ingyen odaadom.



Időnként előfordul, hogy össze kell seperni a lelked szanaszét törött cserepeit. Persze, közel sem fájdalommentes a takarítás, de ha meg nem, akkor előfordulhat, hogy belelép valaki és megsebzi magát.

Profi takarítónő lettem az évek során.



-Nem tudom, nem tudom, nem tudom.
-Mit nem tudsz?
-Na ez az. Nem tudom. Nem tudom, nem tudom, nem tudom.

Vannak ilyen napok.

Régebbiek | Végére »